Felvettek. Elköltöztél, beiratkoztál, felvetted a tárgyaidat. Aztán az első vizsgaidőszakban — vagy három félévvel később — egyre gyakrabban jut eszedbe: biztos, hogy ezt akarom? Közben ott van a tandíj, a család bizakodása, a már teljesített tárgyak és az érzés, hogy most már illene végigcsinálni.
Egy ilyen helyzetben nehéz nyugodtan gondolkodni. A maradás mellett ott az aggodalom, hogy még több idő megy el valamire, amit nem szeretnél. A váltás mellett pedig ott a kérdés: mi van, ha az új szak sem lesz jobb?
Mielőtt döntesz, érdemes pontosítani, mitől szeretnél megszabadulni, és mi felé indulnál. A képzés tartalma, a tanulás módja, a megélhetés és az egyetemi közeg külön-külön is okozhat elakadást. Gyakran egyszerre több helyen szorít a cipő.
A rossz szakválasztás és a tanulási elakadás könnyen összekeverhető
„Nem érdekel az egész” — mondod, miközben talán az történik, hogy hónapok óta nem érted az egyik alapozó tárgyat. Vagy fordítva: minden vizsgád megvan, mégis egyre kevésbé szeretnél azon a területen dolgozni.
Andreas Behr és munkatársai egy német országos hallgatói panel adataiból 662, a felsőoktatást diploma nélkül elhagyó válaszadó indokait elemezték. A választott képzéshez kapcsolódó érdeklődés és elvárások, valamint a teljesítési nehézségek hangsúlyos tényezők voltak. A kilépés mögött jellemzően többféle indok kapcsolódott össze. Ezek utólag megadott magyarázatok, nem annak bizonyítékai, hogy egyetlen tényező okozta a lemorzsolódást. [1]
Próbálj válaszolni erre a két kérdésre:
- Ha könnyebben menne a tanulás, érdekelne, amivel foglalkozom?
- Ha ezen a szakon minden vizsgám sikerülne, szeretném használni ezt a tudást később?
Nem kell mindkettőre azonnal biztos választ adnod. De más irányba érdemes vizsgálódnod, ha a téma érdekel, csak az elvárásokkal nem boldogulsz, mint ha jól teljesítesz, és a hozzá kapcsolódó munkát mégsem tudod elképzelni magadnak.
A jó érettségi nem jelenti azt, hogy az egyetemen nem akadhatsz el
Érettségi előtt viszonylag pontosan látszott, mit kell megtanulni, mikor kérik számon, és kihez fordulhatsz. Az egyetemen neked kell összehangolnod a tárgyakat, a határidőket, a jegyzeteket és sokszor a munkát is. Előfordulhat, hogy a korábban bevált tanulási módszered itt kevésbé működik.
Pusztai Gabriella, Kovács Klára és Hegedűs Roland magyar vizsgálatában a lemorzsolódott hallgatók között jó középiskolai előzményekkel rendelkezők is voltak. A szerzők 20 interjú és 605 volt hallgató kérdőíves válaszai alapján többféle helyzetet különítettek el: anyagi és munkavállalási gondokat, tanulmányi és intézményi nehézségeket, a szakban való csalódást, illetve ezek összekapcsolódását. [2]
Ha korábban jól tanultál, a mostani kudarc különösen nehezen férhet bele az önmagadról alkotott képbe. Mégis hasznosabb egy konkrét elakadásból kiindulni, mint abból, hogy „én erre alkalmatlan vagyok”. Nem érted az anyagot? Nem tudod rendszerezni? A vizsgán nem jut eszedbe? Vagy a munka mellett nincs elegendő időd foglalkozni vele?
Egy nehéz tantárgynál érdemes konzultációt, tutori vagy tanulásmódszertani segítséget keresni. A terület egészét érintő bizonytalanságnál pedig magát az irányt kell közelebbről megvizsgálni.
Mit jelent nálad az, hogy „otthagyom az egyetemet”?
Szakot váltanál? Másik intézményben folytatnád? Egy időre szüneteltetnél? Másfajta képzést vagy munkát választanál? Ezeknek más a célja, az időigénye és a következménye.
Miskolczi Péter, Bársony Fanni és Király Gábor magyar szakirodalmi áttekintése külön hangsúlyozza: az egyéni életút, az intézmény és a teljes felsőoktatási rendszer szempontjából mást jelenthet a lemorzsolódás. Aki egy intézményből távozik, majd máshol diplomát szerez, egészen más utat jár be, mint aki minden további képzéssel felhagy. Ez áttekintő tanulmány, nem egy szakváltást segítő módszer hatásvizsgálata. [3]
Ezért a „maradok vagy feladom” kérdés helyett írd le pontosan a szóba jövő folytatásokat. Két-három valódi lehetőség már összehasonlítható. Az is kiderülhet, hogy egyelőre valamelyikről túl keveset tudsz.
Három dolgot nézz meg, mielőtt új szakot választasz
1. Milyen feladatokat végzel majd valójában?
A szak neve és egy érdekes nyílt nap keveset mond a hétköznapokról. Nézd át a mintatantervet és néhány tantárgy leírását. Beszélj ott tanuló hallgatóval: miből van sok, mi okozott meglepetést, milyen beadandókra és számonkérésekre számíts? Ha lehet, próbálj ki egy kisebb, a területhez kapcsolódó feladatot.
A végzés utáni munkát is vizsgáld meg. Keress két-három konkrét munkakört, és kérdezz meg valakit a mindennapi feladatairól. Könnyebb eldönteni, szeretnél-e valamivel foglalkozni, ha már túl vagy a szakma nevéhez kötődő első benyomáson.
2. Mi oldódna meg a váltással, és mit vinnél magaddal?
Ha a képzés tartalma áll távol tőled, egy jobban illeszkedő szak valódi változást hozhat. A feladatkezdés nehézsége, a határidők elcsúszása vagy a túlterhelt munkahét viszont az új helyen is előkerülhet. Ezekhez külön tervre lehet szükséged.
Nézd meg a körülményeket is: heti hány órát dolgozol, mennyit utazol, kivel tudsz együtt készülni, és kitől kérhetsz segítséget az intézményben. Ezek legyenek részei az újratervezésnek.
3. Milyen feltételekkel tudnál továbblépni?
Mielőtt megszüntetsz vagy szüneteltetsz egy jogviszonyt, kérj a saját helyzetedre vonatkozó tájékoztatást a tanulmányi ügyintézéstől és szükség esetén a fogadó intézménytől. Írd össze a kérdéseidet:
- Van-e lehetőség átvételre, vagy új felvételi eljárás szükséges?
- Milyen határidőkre és feltételekre kell figyelned?
- Melyik teljesített tárgyad beszámítása merülhet fel, és ki dönt erről?
- Mit jelentene a döntés a finanszírozásod, az esetleges kötelezettségeid és a megélhetésed szempontjából?
- Ha szünetet tartanál, mit szeretnél ezalatt tisztázni vagy elvégezni, és mikor nézed át újra a tervedet?
Ezekre ne egy régi fórumhozzászólás vagy egy AI-válasz alapján építs végleges döntést. Az aktuális intézményi tájékoztatást és a rád vonatkozó feltételeket ellenőrizd.
Szülőként: úgy segíts, hogy a döntés az övé maradjon
Nehéz hallani, hogy a gyereked abbahagyná azt, amire együtt készültetek. Főleg, ha a család sok időt, pénzt és reményt tett bele. Az első beszélgetés mégis könnyebben elindul, ha nem kell rögtön megvédenie a döntését.
Pusztai és munkatársai vizsgálatában a felsőoktatást diploma nélkül elhagyó válaszadók közel kétharmada nem beszélte meg a családjával a tanulmányai folytatásával kapcsolatos gondjait. Ez az adott minta eredménye, nem valamennyi magyar hallgatóra érvényes arány. [2]
Kezdheted például így: „Szeretném megérteni, mi lett nehéz, és miért gondolkodsz a váltáson. Ma még nem kell eldöntenünk mindent.” Utána kérdezd meg, miben kér tőled segítséget: meghallgatásban, információgyűjtésben vagy a lehetőségek átnézésében. A családi anyagi kereteket is beszéljétek meg nyíltan, konkrét összegekkel és vállalásokkal.
Mit tehetsz a következő napokban?
Az alábbiak saját tanácsadói javaslatok a döntés előkészítéséhez; nem kutatásban igazolt lemorzsolódás-megelőző protokoll.
- Írd le egy mondatban, mi a fő gond. Például: „Érdekel a terület, de a munka mellett nem tudok felkészülni.” Vagy: „Teljesítem a tárgyakat, de a hozzájuk kapcsolódó munkák nem érdekelnek.”
- Kérj egy konkrét egyeztetést. Az elakadástól függően oktatótól, tanulmányi ügyintézőtől, hallgatói tanácsadótól vagy pályaorientációs szakembertől.
- Hasonlíts össze két valódi folytatást. Mit vállalsz a maradással, és mit az egyik konkrét alternatívával? Mi hiányzik még a döntéshez?
- Jelölj ki következő lépést és időpontot. Kihez írsz, mit nézel meg, kivel beszélsz, és mikor térsz vissza a kérdéshez?
Ha a nehézség a tanuláson túl a mindennapi működésedet is tartósan érinti, az egyetemi pszichológiai tanácsadás vagy más megfelelő szakember segítségét is keresd.
Ha jól jönne valaki, akivel átgondolhatod
A Discover pályaorientációs programban az érdeklődésedet, erősségeidet és lehetséges képzési irányaidat vetjük össze a valós feladatokkal. Akkor is lehet helye egy ilyen beszélgetésnek, ha már elkezdtél egy szakot.
Ha a választott terület továbbra is érdekel, és a tanulás megszervezésével akadtál el, a Grow tanuláscoaching illeszkedhet jobban a helyzetedhez. Az első egyeztetésen ezt is tisztázzuk. A tanácsadás döntés-előkészítést és gyakorlati támogatást ad; a szak beválását vagy a diplomaszerzést nem garantálja.
Átbeszélem a helyzetemet — ingyenes, 20 perces egyeztetés
Felhasznált tanulmányok
A cikk két magyar tanulmányra és egy német hallgatói adatokon végzett kutatásra épül. A korábbi vizsgálatok megállapításait nem jelenlegi országos lemorzsolódási arányként használom; a hivatkozott munkák nem a Delphio programjainak eredményességét vizsgálták.
- Behr, A. – Giese, M. – Teguim Kamdjou, H. D. – Theune, K. (2021): Motives for dropping out from higher education—An analysis of bachelor’s degree students in Germany. European Journal of Education, 56(2), 325–343. DOI: 10.1111/ejed.12433. A NEPS hallgatói panelből 662 kilépő önbevallásos indokainak elemzése.
- Pusztai Gabriella – Kovács Klára – Hegedűs Roland (2019): Lemorzsolódók tegnap, ma és holnap. Educatio, 28(4), 737–754. DOI: 10.1556/2063.28.2019.4.6. Magyar interjús és kérdőíves vizsgálatok, hallgatói és statisztikai adatbázisok összevetésével.
- Miskolczi Péter – Bársony Fanni – Király Gábor (2018): Hallgatói lemorzsolódás a felsőoktatásban: elméleti, magyarázati utak és kutatási eredmények összefoglalása. Iskolakultúra, 28(3–4), 87–105. Magyar szerzők szakirodalmi áttekintése; nem új országos adatfelvétel.
A források ellenőrzésének dátuma: 2026. november 1.